Az 1981-es 500 mérföldes
Pocono-i verseny az Indy versenyzés utóbbi évtizedeinek egyik
legkülönlegesebb versenye volt. Ekkoriban az USAC-CART háború az
első felvonásának a végéhez közeledett és ennek egyik következménye volt ez a furcsa verseny.
Először egy rövid történelmi
áttekintés, hogy tisztában legyünk a korabeli
állapotokkal.1979-ben a CART kiszakadt az USAC fennhatósága alól
és egy szakadás szériát indított. Az USAC válaszul kitiltotta a
CART-os csapatokat az Indy 500-ról, de egy bírósági ítálet
következtében mégis engedték őket rajthoz állni. Ebben az évben
párhuzamosan futott két Indy sorozat.
1980-ban is úgy tűnt, hogy
folytatódik a megosztottság ám végül az utolsó utáni
pillanatban sikerült megegyezni, hogy a bajnokságot közös
felügyelet alatt indítják Championship Racing League néven. Ennek
az összeborulásnak több verseny is áldozatul esett, emiatt több
pálya is megorrolt az USAC-re, mivel főleg az általuk tervezett
versenyeket kellett beáldozni a közös bajnokság érdekében.
Öt
futam után az USAC és a CART ismét összekülönbözött, aminek
következtében az USAC kihátrált a közös bajnokságból.
1981-re már az USAC nem is írt ki hagyományos bajnokságot. A
bajnoki szezonjuk a 1981-es Indy 500-al kezdődött és az 1982-es
Indy 500-al ért véget. A két nagy verseny közötti egyetlen
burkolt pályás verseny a Pocono 500 és három salak oválos
verseny alkotta az 1981-1982-es bajnokságot.
Az 1979-es bírósági
ítélet után az USAC nem tiltotta a CART-osoknak, hogy elinduljanak
a versenyeiken, a CART viszont megtiltotta a csapatoknak, hogy induljanak USAC versenyeken az Indy 500-on kívül. Ennek következménye
volt, hogy az 1981-es Pocono-i versenyre nem tudott az USAC elég
indulót kiállítani, ezért Silvercrown autókkal töltötték fel
a mezőnyt. Összesen 29 versenyző vágott neki az 500 mérföldes
futamnak. Természetesen a két kategóriát külön értékelték a
saját bajnokságaikban.
A verseny előtt sokan
aggódtak amiatt, hogy a Silvercrown autókat nem sikerült kellő
képen felkészíteni a versenyre, lévén az utolsó pillanatban
szóltak nekik, hogy indulni kéne, és az edzéseket és az időmérőt
is törölni kellett az eső miatt.
A versenyen be is
igazolódtak azok a félelmek, hogy a Silvercrown autók nem tudtak igazán versenybe
szállni a jóval gyorsabb Indy carok ellen, de a pályán izgalmas
akciók alakultak ki. A lassabb Silvercrown autók a belső íven
maradtak többnyire, szabadon hagyva a külső ívet az Indy
Caroknak. A versenyzők nagyon odafigyeltek az elengedésekre, így
komoly baleset nem történt, kategórián belül viszont kőkemény
csatát vívtak ami a közönségnek nagyon tetszett. A versenyt
végül idő előtt, a 122. körben le kellett inteni eső miatt. A
versenyt AJ Foyt nyerte 137 mérföld/órás áltag sebességgel Geoff
Brabham előtt. A legjobb Silvercrownos versenyző Mark Alderson
lett,
aki a 11. helyen ért célba.
Alderson
a verseny után elmondta, hogy nagyszerű élmény volt az Indy Carok
ellen versenyezni, de nem teljesen volt elégedett a körülményekkel.
„Csak
négy napunk volt az autókat átalakítani a pályához. Több idő
kellett volna és gyorsabbak lettünk volna.”
„Lehet,
hogy nem úgy látszott de nagyon gyorsak voltunk mi is. 140
mérföldes átlagokat mentünk legtöbben ami elég ijesztő ezekkel
az autókkal és az még ijesztőbb, amikor 30 mérfölddel gyorsabb
autók száguldanak el melletted.”
„Az
USAC nem kötelezett bennünket semmire, de a versenyzői
eligazításon úgy döntöttünk, hogy nem fogunk a nagyobb autókkal
harcolni. Ekkora tempókülönbségnél nagy balesetek alakulhatnak
ki. Ha lett volna több időnk az autókkal azt hiszem tudtunk volna
az IndyCarokkal is versenyezni, de szerintem így is jó munkát
végeztünk. Egymás közt nagyot versenyeztünk és nem is lett
komolyabb probléma a versenyen.”
A
verseny a közönség tetszését is elnyerte. Ugyan a legtöbben úgy
mentek ki a pályára, hogy nem tudták mi vár rájuk, mivel a
Silvercrown csapatok meghívása egy késői döntés volt, de a
többség üdvözölte, hogy orrmotoros autókat láthatott
versenyezni, ami az Indy versenyzés csúcsidőszakát idézte. Többen kezdeményezték, hogy több hasonló verseny is legyen a jövőben, de ez nem valósult meg, mert ezután az USAC bajnoksága az Indy 500-ra és egy-két salak ovál versenyre redukálódott.
A verseny egy korszak végét is jelentette, mivel ez volt AJ Foyt utolsó, ma is rekordnak számító 67. győzelme.
Poz | Versenyző | # | Tulajdonos | Autó | Körök | Státusz |
---|---|---|---|---|---|---|
1
|
A.J. Foyt |
14
|
A.J. Foyt | March 81C 04/Cosworth |
122
|
célba ért
|
2
|
Geoff Brabham |
50
|
Josele Garza | Penske PC9/Cosworth |
122
|
célba ért
|
3
|
Tom Bigelow |
56
|
Richard Hammond | Penske PC7 006/Chevrolet |
122
|
célba ért
|
4
|
George Snider |
84
|
A.J. Foyt | Coyote 81 1/Cosworth |
121
|
célba ért
|
5
|
Harry MacDonald |
45
|
Sherman Armstrong | Lola T500B/Cosworth |
120
|
célba ért
|
6
|
Billy Vukovich |
42
|
Harry Schwartz | Watson/Offenhauser |
119
|
célba ért
|
7
|
Jim McElreath |
23
|
Shirley McElreath | Eagle/Offenhauser |
118
|
célba ért
|
8
|
Roger Rager |
66
|
Louis Seymour | Wildcat III/Chevrolet |
113
|
szárny
|
9
|
Chip Mead |
49
|
Frank Carlone | Eagle 8102/Cosworth |
106
|
felfüggesztés
|
10
|
William Henderson |
71
|
Tom Frantz | Eagle 72/Offenhauser |
105
|
célba ért
|
11
|
Mark Alderson |
97
|
Steve Enslow | D/Chevrolet |
104
|
célba ért
|
12
|
Jack Hewitt |
58
|
Radio Hospital | D/Chevrolet |
97
|
célba ért
|
13
|
Smokey Snellbaker |
54
|
Charles Lloyd | D/Chevrolet |
94
|
célba ért
|
14
|
Steve Ball |
85
|
Robert Gaby | Coyote 71/Chevrolet |
94
|
célba ért
|
15
|
Bill Tyler |
57
|
Lyle Roberts | D/Chevrolet |
88
|
célba ért
|
16
|
Tom Sneva |
2
|
Dan Cotter | March 81C 02/Cosworth |
79
|
váltó
|
17
|
Vern Schuppan |
33
|
Red Roof Inns | McLaren M24/Cosworth |
76
|
Olajnyomás
|
18
|
Richard Hubbard |
26
|
Shirley McElreath | Eagle/Chevrolet |
75
|
hengerfej
|
19
|
Jeff Bloom |
11
|
Cecilia Smith | D/Chevrolet |
73
|
hengerfej
|
20
|
Dick Simon |
22
|
Ralph Wilke | Watson/Cosworth |
66
|
célba ért
|
21
|
Larry Rice |
28
|
Lloyd Weaver | D/Chevrolet |
65
|
célba ért
|
22
|
Dean Vetrock |
70
|
Dean Vetrock | Eagle/Chevrolet |
57
|
üzemanyag
|
23
|
Johnny Parsons |
43
|
Sherman Armstrong | Armstrong SEA 1/Cosworth |
37
|
hűtő
|
24
|
Paul Pitzer |
51
|
GCQ Racing | D/Chevrolet |
27
|
felfüggesztés
|
25
|
Jerry Sneva |
17
|
Rolla Vollstedt | Vollstedt 77 14/Offenhauser |
24
|
Üzemanyag cella
|
26
|
Salt Walther |
12
|
Dan Cotter | Phoenix March/Cosworth |
21
|
gyújtás
|
27
|
Gary Bettenhausen |
27
|
Rolla Vollstedt | Vollstedt 73 13/Offenhauser |
16
|
olajnyomás
|
28
|
Duke Cook |
25
|
Michael Aberle | D/Chevrolet |
6
|
motor
|
29
|
Jan Sneva |
98
|
Agajanian-King | King PC7 9/Chevrolet |
4
|
motor
|
A
versenynek volt egy negatív utóélete is. Tom Sneva, Tom Bigelow,
Dick Simon, Jim McElreath, Geoff Brabham, Roger Rager, és Dean
Vetrock 60 napos eltiltást kapott a CART-tól mert részt vettek a
versenyen a tiltás ellenére.
Sajnos a versenyről semmilyen videó felvétel nincs, képből is csak ez a néhány, amelyek feljebb láthatók.
P. Carter
P. Carter